Regionális Tudományi Társaság

Kiadványaink (letölthetőek pdf formátumban):

A Regionális Tudományi Társaság 2008.évi évkönyve

Képzetteké a jövő

A Regionális Tudományi Társaság 2007 évi évkönyve

MACTOR

Kistérségek Életereje

Kistérségi Távlatok

A Regionális Tudományi Társaság 2008.évi évkönyve

Szerkesztette: Ph.D. Somogyi Sándor

Az évkönyv bevezetojében tartalmazza a Társaság eddigi eredményeit, majd pedig mindazokat az eloadásokat találhatjuk meg nyomtatásban is amelyek elhangzottak a Regionális Tudományi Társaság 2009 márciusában Szabadkán megrendezett konferenciáján illetve az RTT kutatóinak ez évi közleményeit. Beszámolókat találunk Horváth Gyula professzor részérol a decentralizációról és az autonómiáról Kelet-közép-Európában, a vajdasági életminoségrol (Somogyi Sándor professzor és Gábrity Molnár Irén) , a magyar mezogazdasági felsooktatás fejlesztési stratégiájáról, Szabadka város fenntartható fejlodésérol, a szlovákiak kisvállalkozásokról, szerbia regionális fejlodésérol illetve a felnottoktatás lehetséges fejlesztésérol.

Képzetteké a jövő

Sokéves gazdasági válság után Szerbia, szerkezetváltást kiváltó tranzíciós társadalmi állapotba került, amikor a lassú felépülés tapasztalható. A gazdaság sajnos még mindig elégtelen technológiai fejleszthetőséggel küzd, de az emberi erőforrás flexibilitását máris elő kell készíteni a következő évtizedekre. A lakosság iskolavégzettségi szintje azért nem kielégítő, mert a felnőtt lakosság fele csak általános, vagy az alatti képzést kapott, sot az aktív lakosságából majd 2 millióan nem rendelkeznek szakmai kompetenciával, a munkanélküliek tényleges száma pedig megközelíti az egy milliót.

Vajdaságban is döntő jelentoségű az emberi tényező, vagyis a humán tőke. Olyan erőforrásról, fejlesztési potenciálról van szó, mely szellemi- és fizikai értékképző képességével, a lehető legrugalmasabb módon kell, hogy alkalmazkodjon a változásokhoz és megfeleljen az elvárásoknak. Azoknak az elvárásoknak, melyeket egy közös cél elérése érdekében a munkáltatók, vállalkozók, befektetok és potenciális befektetők, ill. közvetve a piac állít eléjük.

Alapvető jelentoségűnek kell tekinteni azt a közoktatási reformtörekvést, amely több hullámban (sajnos kevés sikerrel) indult el Szerbiában. E folyamat kellős közepén súlyos hiba lenne feladni a vajdasági magyar közösség, és azon belül a szakemberréteg oktatására hivatott, anyanyelvi alapokon nyugvó, széleskörű képzési rendszer kiépítését. Rá kell ébreszteni a vajdasági magyarságot, hogy számára a folyamatos ismeret, tudás-szerzés és a tudásalapú gazdasági tevékenység felvállalása a még rendelkezésére álló egyetlen lehetséges kitörési pont. Minden rendelkezésére álló lehetséges eszközt be kell vetni egy megújított értelmiségi és polgári középosztály és szakmai elitréteg újrateremtése és továbbépítése érdekében. Egy átfogó, a vajdasági magyarság egészét megcélzó tudásmenedzsment-koncepció, újszerű fellépése eredményesen motiválná a széleskörű közösségi identitásépítést, többletteljesítmény-vállalási készséget és a szellemi tőkefelhalmozást. Ennek érdekében támogatni kell az országos (és azon belül a magyar anyanyelvő) felnőttképzési rendszer reformját is.

A Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) szakembereinek héttagú kutatócsoportja vállalkozott az intézményes szakképzés (a vajdasági magyar középiskolák, érintve a főiskolai és egyetemi képzés lehetőségeit is) kínálatának összevetésére a munkaeropiaci szükségletekkel a térségben. Ehhez három alapveto adatgyűjtési technikát alkalmaztak (2008):
1. Mélyinterjúk készítése és elemzése a munkaadói oldalról (alanyok: a cégek vezetői és magánvállalkozók)
2. Statisztikai elemzés a munkaközvetítői irodák (állami és magán) munkakeresleti és –kínálati adatairól.
3. Esettanulmányok kidolgozása az aktuális szakképzéssel foglalkozó középiskolákról és háttérintézményekről (az esetek helyzetelemzése, vagy a felnőttképzési lehetőségek intézményekként).
4. Magatartáskutatás, ami az aktív lakosság továbbtanulási hajlamáról és mentális állapotvizsgálatáról szólt.

A szakemberi csoport elsődleges feladatai a következők voltak: adatgyűjtés a terepen és az elsődleges elemzések elvégzése (problémaértékeléssel); véleményezés; stratégiai döntések/alternatívák kidolgozása, vagyis a legjobb modell/megoldások ajánlása. A tanulmányunkat elsősorban oktatási szakembereknek és a szakmapolitikának ajánljuk.

A teljes kiadvány pdf formátumban

A Regionális Tudományi Társaság 2007 évi évkönyve

Szerkesztette Ph.D. Somogyi Sándor

Az évkönyv bevezetőjében tartalmazza a Társaság eddigi eredményeit, majd pedig mindazokat az előadásokat találhatjuk meg nyomtatásban is amelyek elhangzottak a Regionális Tudományi Társaság 2007 novemberében Szabadkán megrendezett konferenciáján. Ilyenek a vajdasági többségében magyarok lakta városok és községek fejlesztési tervei és számos az RTT tagja által készített tudományos publikáció.

A teljes kiadvány pdf formátumban

MACTOR

Vrednovanje odnosa partnera i ciljeva / Partnerek és célok viszonyainak értékelése
Szerzok: Dr. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus,Dr. Lakner Zoltán, egyetemi docens, Dr. Kajári Karolina, egyetemi docens.

Egy kis ízelítő a témából:

A MACTOR elemzés

A MACTOR módszer a résztvevők szerepét, azoknak egyensúlyát elemzi, tanulmányozva a konvergenciát – egymásra hatást, divergenciát -elágazásokat, fix pontokat, kockázatokat és célokat a szoftvercsomag segítségével.

Alapveto cél az elemzés segítségével támogatni a döntéshozatalt és a részvevőknek segíteni elemezni a szövetséges, vagy a konfliktusos politikák eredményeit.

A módszer leírása

A MACTOR módszer hét lépésből áll.

1. A részvevők stratégiai táblázatának szerkesztése

Az áttekintő táblázat szerkesztésével fel kell ölelni azokat a részvevőket, amelyek valamilyen szinten ellenőrzik, befolyásolják a strukturális elemzéssel meghatározott változókat. El akar érni célokat és ennek érdekében döntéseket hoz és azokat törekszik megvalósítani. Természetesen, szem előtt kell tartani, hogy másik részvevő kitűzhet más célokat, és más irányba tevékenykedik, ami lehet ellentétes az előző szereplő céljaival és azokat ki is olthatja. Pl. egy önkormányzat érdekelt a bevételei növelésében, de egy magasabb szintű szerv központosító törekvései ezt ellensúlyozhatja – elvonhatja az eszközöket.

Tulajdonképpen ezek a mozgatóerők adnak magyarázatot a változók mozgására – lehetséges dinamikájára. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem célszerű több mint 10 -20 részvevővel számolni.

A részvevőktől begyűjtendő információkról a következő irányban célszerű gondolkodni:

- Milyenek a részvevők céljai, milyen tevékenységek vannak folyamatban, vagy esedékesek, milyenek a motivációik, milyen kényszerhelyzetek hatnak rájuk, milyen a tevékenységük koherenciája, összefüggése a tényleges helyzettel, milyen természetű a stratégiai hozzáállásuk, viselkedésük.

- Milyen akció – lehetőségek állnak rendelkezésükre, hogy megállapított céljaikat elérjék. Nem elég valamit akarni, meg kell találni annak megvalósítási lehetőségeit is.

2. Identifikálni a stratégiai pontokat és azokhoz kötődő célokat

Ebben a munkafázisban kell megállapítani, hogy a résztvevők stratégiai pontjait, céljait illetően milyen konvergens – egy irányba ható és milyen dívergens – szétágazó hatások jutnak kifejezésre. Más szóval, milyen hatások fogják támogatni, segíteni a célok megvalósítását és milyen szétágazások vihetik el a megvalósításokat más irányokba.

3. Pozícionálni a részvevőket a célok, konvergenciák és divergenciák viszonyrendszerében

Ebben a fázisban le kell írni a részvevők hozzáállását minden célhoz, ami lehet vagy pozitív előjelű, vagy semlegességet jelentő – tehát zéró, vagy negatív előjelű.

Könnyen belátható, hogy lehet az egyik részvevőnek egy olyan célja, amelynek megvalósítása az egész rendszerre nézve is fontos, de lehet másik olyan részvevő, akinek a célja teljesen ellentétes. Újra említhetjük az előző példát, amely szerint egy önkormányzatnak érdeke, hogy növekedjen az adó és járulékbevételnek az a része, amellyel önállóan rendelkezik, de egy központosító törekvésű felsőbb szintű szerv érdeke, célja lehet ellenkező. Az ilyen ellentétnek a következményei valamilyen értelemben lecsapódnak adott önkormányzatra, vagy más érdekeltekre és nem utolsó sorban a rendszer működésének eredményeire.

Ebben az elemzési folyamatban tekinthetők át a lehetséges szövetségesek, vagy konfliktus - generáló viszonyok is. Ennek alapján dolgozza ki a program az érdekek konvergencia diagramját és értékeli a részvevők érzékelhető, nyilvánvaló függetlenségét, vagy függoségét - veszélyeztetettségét, ami alapján elemezhető a rendszer stabilitása is. Természetesen a diagramok megmutatják a közös célok meglétét vagy hiányait is.

4. A résztvevők céljainak rangsorolása

Az előzőekben konstruált diagramok megfelelnek annak az elemzési helyzetnek, hogy csak a résztvevők céljainak konvergencia és divergencia számát vesszük tekintetbe. A modellt azonban közelíteni kell a reális élethez minél nagyobb mértékben, ami azonban azt követeli, hogy a résztvevők céljainak hierarchiáját is tekintetbe vegye a modell. Természetesen a hierarchiák is lehetnek eltérőek a választott kritériumrendszer függvényében. Ugyanakkor a különböző rangsorok összehasonlító vizsgálata újabb elemzési lehetőségeket nyit meg.

5. A részvevők erejének- érdekérvényesítő képességének mérlegelése

A részvevők közötti direkt hatások mátrixa a stratégiai befolyásoló képességük alapján lett konstruálva, elemezve azokat a tényezőket, amelyek rámutatnak, hogy mit kíván tenni. Az erőegyensúlyt a MACTOR szoftver csomag kalkulálja az akciók direkt és indirekt hatása alapján. Az indirekt hatások annyit jelentenek, hogy a részvevők esetleg egy harmadik részvevőn keresztül bírnak hatni egy másik részvevőre.

Ennek alapján készül el a részvevők befolyás – függés áttekintése, ami rámutat az egyes szereplők erősségeire, gyengeségeire, blokkolt lehetőségeire, stb.

6. Az erőegyensúlyok beépítése a részvevők konvergencia és divergencia elemzésébe

E lépés célja, hogy a részvevők erőmérlegei beépüljenek a céljaik iránti viszonyokba, mert ettől függnek akció- lehetőségeik. Ilyen úton jut el az elemzés a részvevők korrigált - új lehetséges konvergencia és divergencia diagramjához. A részvevők konvergencia és divergencia diagramsorai lehetőséget nyújtanak az elképzelhető összefogások és konfliktusok olyan jellegű elemzésére, amely megmutatja, hogy a célok hierarchiája és a részvevők erőegyensúlya ezeket milyen irányba tereli.

7. A jövőbe tekintő stratégiai ajánlatok és kulcskérdések megfogalmazása

A MACTOR elemzés megvilágítja a részvevők potenciális összefogásainak és konfliktusainak egymásra hatását és segít az előretekinto stratégiai ajánlatok kidolgozásában. Például segít annak meghatározásában, hogy mi várható a részvevők viszonyaiban, új részvevők megjelenésében, megszünésében, szerepeik változásában, stb.

A módszer használhatósága és korlátai

Nagy előnye a MACTOR módszernek, hogy széles stratégia- lehetőségekkel, nagyszámú részvevővel számol, tekintetbe véve az érdekeltségeket és célokat. Nagyban eltér a játékelméleti modellektol, amelyek segítenek a modellek konstrukciójában, de sokszor a gyakorlatban alkalmazhatatlanok. A továbblépés a két megközelítés kombinálásában kereshető.

A MACTOR módszer használatát korlátozhatja az információk begyűjthetősége. Példaként említhető a titkolódzás, amikor nem lehet hozzájutni egyes szereplők stratégiai terveihez és tervezett akcióihoz. Sajnos, a titkolózás egy nehezen legyőzheto akadály és az adatok kereszt-ellenőrzése sem megoldható. Ebben az esetben az egyes szereplőkre vonatkozó információk helyett csak feltételezéseket lehet használni. Természetesen, így is el lehet jutni olyan eredményekig, amelyek segítenek a legvalószínubb lehetőségek kiválasztásában.

Mindezek mellé azt is meg kell jegyezni, hogy az egész elemzés azon a feltételezésen alapszik, hogy a részvevők viselkedése konzisztens úgy az eredményeket, mint a többi részvevőhöz való viszonyulást illetően, ami nem mindig van összhangban a realitásokkal, mert a részvevők is változnak, evaluálják a viselkedésüket.

Jelenleg a MACTOR szoftver két táblázatot használ, mint bemenő adatot, de az eredményeket több oldalon, nagyszámú táblázatban, diagramon adja meg.

A módszer könnyen tévútra vezeti a felhasználót (mint minden ilyen jellegű módszer), mert hajlamosak megkérdőjelezhetetlen megoldásokat várni, elfeledkezve az emberi kreativitás – elemzés nyújtotta lehetőségeirol és a bemenő adatok döntő jelentoségéről.

Gyakorlati következtetés:

A MACTOR módszer alkalmazása rövidebb időt vesz igénybe a strukturális elemzésnél, de az információk, adatok újabb szűrése, valamint az elemzés időtartamát nem szabad lebecsülni. Célszeru a strukturális elemzést, a forgatókönyv készítést és a MACTOR módszert összekapcsolni.

A teljes kiadvány pdf formátumba

Kistérségek Életereje

Megjelent 2007-ben a Szülőföld Alap és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával
Szerkesztette: Somogyi Sándor és Mirnics Zsuzsa

Recenzió-szakvélemény:

2006 elején a szabadkai székhelyű Regionális Tudományi Társaság, rögtön megalakulása után, a Szülőföld Alap támogatásával felvállalta, hogy a vajdaság (főleg magyar lakta régiók) helyzetéről készített tanulmányok, fejlesztési tervek és a meglévő gazdasági/demográfiai mutatók segítségével kidolgozza a térség stratégiai fejlesztési mutatóit/tervét - megpróbálja összhangba hozni a határmenti régiók fejlesztési meglátásait.

A tanulmányok a fejleszthetőségi nehézségekről, gáncsokról és a sejthető, ám nem túlságosan biztató jövőről szólnak.

Ezt követi egy rendkívül gyakorlatias, tapasztalt jó helyzetismerőkre támaszkodó SWOT analízis, majd Mactor programban készült elemzés.

Az elemzésekre alapozva rendelkezésre áll egy kritériumrendszer operatív programok kidolgozására, vagy mások által felkínált operatív programok értékelésére, akár területi, akár gazdasági ágazatok/szolgáltatások szerint.

Az időszerű fejlesztési stratégiák összehangolt stúdiumtára általában hiánycikk és valószínű Vajdaságban is. A magyar nyelven megírt kézikönyv, sokoldalú és átfogó rendszerével egyedülálló, ami a régió fennmaradását és fejlődését és a térségben érdekelt befektetők megfelelő informálását szolgálja.

A kézirat konklúzióinak erőssége, hogy az adatokkal és helyzetfelméréssel nem csak a megtartást emlegeti, hanem biztatásként a fejlesztést bontakoztatja.

Recenzens
Dr.habil Kocsondi József
egyetemi tanár, tanszékvezető

A teljes kiadvány pdf formátumban, csomagolva (zip): 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész

Kistérségi Távlatok

Megjelent 2006-ban a Szülőföld Alap támogatásával
Szerkesztette: Gábrity Molnár Irén és Ricz András

Recenzió-szakvélemény:

A szabadkai székhely, de Vajdaság többségében magyar lakta településeinek területén működő Regionális Tudományi Társaság - a magyar MTA Regionális Tudományos Társaságának határon túli szervezete felkért az általuk kimunkált tanulmányok és a projektum végleges kéziratának véleményezésére. A tanulmányokat és a végleges kézirat anyagát CD-n kaptuk meg, ami lehetővé tette az egyes tanulmányok és azok hatását a véglegesített kéziratra értékelni.

Megállapításainkat a következőkben összegezzük:

2006 elején a szabadkai székhelyű Regionális Tudományi Társaság, rögtön megalakulása után, a Szülőföld Alap támogatásával felvállalta, hogy a vajdaság (főleg magyar lakta régiók) helyzetéről készített tanulmányok, fejlesztési tervek és a meglévő gazdasági/demográfiai mutatók segítségével kidolgozza a térség stratégiai fejlesztési mutatóit/tervét - megpróbálja összhangba hozni a határmenti régiók fejlesztési meglátásait.

Több tucat szakember mérlegelte a humán- és anyagi erőforrásokat, mindenki a saját szakterületén több munkatársi csoporttal együttműködve. Ennek eredményeként megszületettek a tanulmányok, majd azok másodlagos feldolgozásával, az 500 oldalnyi kézirat, amely publikálásra érdemes.

A tanulmányok (kb. 250 oldalon) a fejleszthetőségi nehézségekről, gáncsokról és a sejthető, ám nem túlságosan biztató jövőről szólnak, a következő témákban:

Vajdaság természet- földrajzi adottságai (Természeti környezeti adottságok, A határmenti települések társadalom- és gazdaságföldrajza),
Népesség - a régió humán erőforrása (Demográfiai helyzetkép - migrációk, Életminőség), Munkaerőpiac, Vállalkozásfejlesztés és szegénységcsökkentési programok, Oktatásügy, Civil szervezkedés, Mentális állapotok, Jogi kereteink).
A régió gazdasága (Mezőgazdaság - agrobiznis, Ipar és energiagazdaság, Környezetvédelem),
Infrastruktúra-közlekedés, Szolgáltatások (kereskedelem, vendéglátás, turizmus, informatika.).

Ezt követi egy rendkívül gyakorlatias, tapasztalt jó helyzetismerőkre támaszkodó SWOT analízis, majd Mactor SS programban készült elemzés.

Az elemzéshez külön csoport végezte el a strukturális elemzést és meghatározta a társadalmi élet és fejlesztés kulcsszereplőit, azok érdekeit, lehetséges stratégiáit és egymásra, valamint lehetséges hatását a célokra és egymásra.

Ennek, a 80 oldalnyi fejezetnek, külön értéke az átlátható logikai mátrixelemzés ami rámutat az erőviszonyokra, hatásokra olyan kérdésekben, mint a tőkevonzó képesség növelése, munkahelyteremtés/megtartás, profitmaximalizálás, képzés, környezetvédelem, költségvetés, versenyképesség, életminőség javítása, fenntarthatóság.

A harmadik kéziratrész (mintegy 120 oldalnyi), a kistérségek vizsgálatával foglalkozik. Megfelelő kivonatok készültek a vajdasági fejlesztési programból, majd Szabadka, Észak-Bánát, Tisza-mente, Nyugat-Bácska és az anyaországi/határmenti régiók terveiből.

A kéziratok végén a befektetési kézikönyv adattárából a szükséges táblázati rész található, a stúdiumok bibliográfiájával és adatforrásaival.

Mivel a SWOT elemzésre alapozva elkészült a lehetséges stratégiák táblázatba szedett áttekintése, amely felsorakoztatja az egyes stratégiák tényezőit, kapcsolódásait, lehetséges következményeit, rendelkezésre áll egy kritériumrendszer operatív programok kidolgozására, vagy mások által felkínált operatív programok értékelésére, akár területi, akár gazdasági ágazatok/szolgáltatások szerint. Ezt a célt szolgálja a lehetséges stratégiákat bemutató táblázat utolsó oszlopa, amely meghatározza a támogatandó - kívánatos, nem kívánatos és tolerálható jelenségeket.

A kéziratot publikálásra ajánlom, mert a kutatásokat prezentáló tanulmányok és analízisek 2006-ban készültek és akár a korábbi elemzésekkel való összevetést is szolgálhatják.

Az kézirat konklúzióinak erőssége az, hogy az itt található legfrissebb adatokkal és helyzetfelméréssel nem csak a megtartást emlegeti, hanem biztatásként a fejlesztést bontakoztatja.

A jövőben a kézirat és egyes részei külön elemzésére és további rendszerezésre szorulnak majd; egyes stratégiai javaslatokat nagyon fontos lenne szerbre, esetleg angolra is lefordítani. Ezeket a fejezeteket konferenciákon prezentálni, külön füzetekben és honlapon ajánlom publikálni.

2006. 11. 28
Recenzens - szaklektor neve,
Dr.habil Kocsondi József
egyetemi tanár, tanszékvezető

A teljes kiadvány pdf formátumban